nesztek balooblog mámegin'

Kedves Lányom!

Lassan írom levelem, mert tudom, hogy nem tudsz gyorsan olvasni.
Már nem ott lakunk, ahol eddig, mert apád olvasta, hogy a legtöbb baleset a lakóhely körüli 20 km-es körzetben történik, úgyhogy elköltöztünk. A házszámot sajnos nem tudom megírni, mert az előző lakók magukkal vitték, hogy ne kelljen címet változtatniuk.
Az új házban minden nagyon szép és jó. Mosógép is van, bár nem működik valami jól: beletettem a ruhákat, a láncot is meghúztam, és azóta nem láttam belőlük semmit.
Mindent egybevetve nem rossz itt. A múlt héten is csak kétszer esett az eső: egyszer három, aztán meg négy napig. Elküldtem a kabátot, amit kértél, de apád szerint a gombok miatt túl nehéz lett volna a csomag, úgyhogy levágtam mindegyiket és beletettem őket a kabát zsebébe.
Az a lüke bátyád valamelyik nap bezárta a kocsikulcsot, és több, mint két óráig tartott, míg apádat és engem kiszabadítottak az autóból. A nővérednek ma gyereke született, de még nem tudjuk, hogy fiú-e vagy lány, úgyhogy egyelőre azt sem tudom megírni, hogy nagynéni, vagy nagybácsi lettél.
Képzeld! A szomszéd beleesett a pálinkáshordóba! Néhányan megpróbálták kihúzni, de ő hősiesen ellenállt és belefulladt. Szegény embert 3 napig hamvasztották. Kicsit égő...
Máskülönben nincsen sok újság, minden a megszokott mederben folyik.
Csókol szerető anyád
Ui.: akartam pénzt is tenni a borítékba, de már le volt zárva. Bocs.